Mi a VEP?

A Virtuális Erőmű Program célja, hogy összegyűjtse, rendszerezze, számszerűsítse és közzétegye a vállalkozások energiahatékonyság terén elért eredményeit. Kifejlesztés alatt áll és hamarosan a honlapra kerül az a számláló program, ahol a vállalati energia megtakarítások eredményei láthatóvá válnak. A nemzetközi gyakorlat alapján olyan program fog a felhasználók rendelkezésére állni, ahol néhány alapvető adat segítségével rögzíthető lesz a megtakarítások éves mértéke, a megtakarítást eredményező beruházás típusa, költsége, megtérülési ideje, és a vállalkozás főtevékenysége. A számláló programba elsőként az „Energiahatékony Vállalat” díjat elnyert vállalkozások adatai kerülnek rögzítésre.

A Virtuális Erőmű Program több célt szolgál. Egyrészt a feltöltött adatok olyan tudásbázist jelentenek, amelyek az energiaracionalizálást célul kitűző vállalkozásoknak adhatnak ötleteket, így egyfajta tudásbázisként funkcionál. Másrészt a VEP segít számszerűsíteni és összesíteni a már elért megtakarításokat, így az illetékes állami szervek számára hasznos információforrást jelent a vállalkozási szféra energiahatékonyságáról. Az innen származó adatokat az államigazgatás felhasználhatja az EU felé tett vállalások teljesítésének alátámasztásául, továbbá elemzésük hátteret szolgáltathat a támogatási rendszer korszerűsítéshez is.

A vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmada. Ennek figyelembe vételével történt meg a VEP elindítása 2011. március 7-én, ahol célul tűztük ki, hogy egy 200 MW-nyi erőmű termelésének megfelelő energiamegtakarítást regisztrálunk 2020-ig.

VEP Alapkő letétel
A Virtuális Erőmű Program alapkövének letétele, 2011. március 7.

Az energiaellátás-biztonság egyre nehezebben megoldható, hiszen a hazai erőművek jelentős részét középtávon várhatóan be kell zárni. A már meglévő és a jövőben építendő megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek (2020-ig ~15%) nem tudják pótolni a kieső kapacitást. Az ország növekvő gázfüggősége egyre nagyobb stratégiai kockázatot jelent.

Az energiahatékonyság ügye stagnál, annak ellenére, hogy ebben rejlik a legnagyobb, eddig döntőrészt kihasználatlan potenciál. Az Európai Bizottság 2011-ben már fel is szólította a tagállamokat, annak kapcsán, hogy az energiahatékonysági programjaik nem haladnak a tervezett ütemben. A magyar Energiahatékonysági Nemzeti Cselekvési Terv radikális átalakításra szorul annak érdekében, hogy a Megújuló Energia Hasznosítási NCST-ben 2020-ra megcélzott 1,5 TWh megtakarítását elérjük. Az eddigi kormányzati programokhoz, amelyek a lakossági szegmensben segítik elsősorban az energia megtakarítást, jól illeszkedik a hazai energiafogyasztás egyharmadáért felelős ipar önszerveződése.

A zöldgazdaság kiemelt kormányzati prioritás: az energiahatékonyságnál „zöldebb” megoldás nincs, a fel nem használt energia (ún. negajoule) a leginkább környezetbarát. Ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzetet és a szűkös állami erőforrásokat figyelembe véve a leginkább költséghatékony. Minden energiahatékonyságba fektetett forint két forintot takarít meg azáltal, hogy kevesebbet kell költeni az energiarendszer bővítésére, erőműépítésre. Megfelelő számú energiahatékonysági beruházás összefogása például már konkrét erőműépítéseket válthat ki.

A vállalkozások energiahatékonyságának előmozdítását célozza az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat, amelyet reményeink szerint a jövőben egyéb motiváló eszközök (adókedvezmények, beruházási támogatások, kedvezményes hitelek, és más előnyök) fogják kiegészíteni.